Alattomos, néma gyilkos: a hipertónia ( magas vérnyomás betegség)

  Gyakorló kardiológusként a betegektől, a legolvasottabb internetes orvosi újságok szakértőjeként pedig az olvasóktól kapott kérdésekből kitűnik, hogy a hipertónia betegséggel kapcsolatosan (is), jelentős információhiányban szenved lakosságunk.

Márpedig ez esetben a művelt emberfő ismeretei nem öncélú, lexikális tudnivalók. A társadalom egészségügyi ismereteiből az egyén is profitál: védelmül is szolgálhatnak ezek, a korunk és hazánk népbetegségének tekinthető, az orvos-szakma által csak néma gyilkosként emlegetett hipertónia elleni küzdelemben.
  Az alábbiakban az ismerethiányt pótlandó, szeretnék eleget tenni, a korszerű, preventív kardiológia célkitűzéseinek megvédeni a kockázati tényezőkkel rendelkező még egészségeseket a szívbetegségektől. Több ezer internetes és személyes kérdés feldolgozása segített megtalálni a leginkább érdeklődésre számot tartó témákat, azokat, amelyek leginkább az Önök segítségére lehetnek a hipertónia megelőzésében, felismerésében, kezelésében. 

Miért alattomos ez a betegség?

  Alattomos, mert kezdetben nem vevődik észre. Lappangva, némán, mintegy lopakodva kezdődik. Néma gyilkossá válhat, mert akár tragédiába torkolló, halálos szövődményei lehetnek: szívinfarktus, agyi érbetegségek. Ezek váratlanul, mintegy derült égből villámcsapásként jelentkezhetnek az addig magukat egészségeseknek vélőknél. Sokan tehát még nem is tudják, hogy már ők is „betegek”, hiszen a hipertónia betegség kezdeti szakaszában még nem jelentkeznek egyéb betegségre utaló jelek, ”csupán” a magas vérnyomás.

Gyakori betegség-e hipertónia?

  Igen, a leggyakoribb népbetegség! A statisztikai adatok szerint a lakosság 20-30 %-ánál (!) alakulhat ki magas vérnyomás, a hatvanöt év felettiknél pedig 50 %-ban !

Mit tekintünk magas vérnyomásnak?

  Magas vérnyomásnak tekintjük, ha három különböző alkalommal, legalább egy hetes időközben a nyugalomban mért vérnyomás értéke meghaladja a 140/90 higanymilliméteres értéket. (A felső, más néven szisztolés értéket a szív bal kamrájának vért kilökő összehúzódásakor, az alsó, úgynevezett diasztolés értéket a szív bal kamrájának ellazuláskor mérjük).

Mi a vérnyomás normális értéke?

Míg régen azt gondolták, hogy idős korban normálisan is magasabb lehet a vérnyomás, mai tudásunk szerint (sok tízezer vizsgálati adat alapján) ez már nem igaz. Idős korban is (mint a fiataloknál), a normális vérnyomás elérése a cél.
  A Magyar Hypertonia Társaság legújabb irányelvei alapján:
  Optimális vérnyomás a 120/80 Hgmm alatti (széleskörű vizsgálatok szerint ez biztosítja a leghosszabb életet).
  Normális vérnyomás a 120-130 Hgmm közötti szisztolés és 80-85 Hgmm közötti diasztolés értéknél (ennek elérését tűzzük ki célul a hipertóniás betegek vérnyomásának beállításakor)
  Emelkedett normális vérnyomásnak nevezzük a 130-139 Hgmm közötti szisztolés, vagy 85- 89 Hgmm közötti diasztolés értékeket.
  Kóros vérnyomás különböző fokozatairól beszélünk 140/90 Hgmm feletti értékeknél.

Milyen panaszokkal illetve tünetekkel járhat a hipertónia?

Sajnos gyakran tünet és panaszmentes formában kezdődik, hiszen az emelkedett vérnyomást a szervezet még jól tolerálja (ezért is nevezzük alattomos betegségnek).
Enyhe formájában gyakori a szapora szívverés érzése, mely akár rohamokban is jelentkezhet. Kísérheti verejtékezés, fáradékonyság, fejfájás, mely gyakran, de nem mindig tarkótáji. Súlyosabb esetben nem forgó jellegű szédülés, átmeneti látászavar, hallászavar, kéz-láb gyengeség, jelzi az agyi keringés érintettségét. A fulladás (fizikai terhelésre), mellkasi nyomó fájdalom pedig a szív terhelésére utal.

Igaz-e hogy a hidegrázás lehet a magas vérnyomás betegség első tünete?

  Igen, gyakran előfordul, hogy az addig nem ismert hipertóniát a vérnyomás kiugrással párosuló hidegrázásról lehet felismerni. Jellemzője, hogy nincs láza a betegnek (mert a láz emelkedés a hidegrázás másik leggyakoribb oka), s a panaszok alatt jelentősen emelkedett vérnyomást lehet mérni. Ilyen esetben azonnal célszerű szakorvoshoz fordulni, mivel ebben a stádiumban a szervi érintettséget kimutató kivizsgáláson túl már biztosan gyógyszeres kezelést igényel e betegség.

Mindig alacsony volt a vérnyomásom, miért lett magas?

  Gyakoriak a tipikusan önnyugtató (és önbecsapó) példák: „nekem eddig mindig alacsony volt a vérnyomásom, most sem lehet magas. Csak, ha ideges vagyok, akkor megy fel a vérnyomásom”. Sokan hajlamosak a hipertóniát bagatellizálni: „igen, tudom, hogy néha magasabb a vérnyomásom” vagy: „régóta tudok már ingadozó vérnyomásról”.
  Gyakorló orvosi tapasztalatok szerint a fenti kijelentések mögött az esetek többségében már hipertónia betegség állhat.

Mi az a fehérköpeny hatás?

  Fehérköpeny hatásnak nevezik azt a jelenséget, amikor az orvos által a rendelőben mért vérnyomás magasabb a beteg által otthon mértnél. Ennek oka az orvosi vizsgálat idegi reakciót kiváltó vérnyomásemelkedést okozó tényezői. Mai felfogásunk szerint ez a fehérköpeny hipertónia is állandósulhat, átalakulhat valódi, szövődményeket okozóvá.

Mikor mérjem a vérnyomásomat?

  Több napszakban, legfontosabb felébredés után, reggel, azonnal. Ha éjszakás műszakban dolgozik, vagy éjszakázós típus, akkor az éjszaka folyamán többször is, majd a nappali alvás utáni felébredéskor is.
  Fontos volna a vérnyomásmérésre a megfelelő körülmények megteremtése. A páciens mérés előtt egy órával ne igyon kávét (bár a kávé a közhittel ellentétben csak csekély mértékben emeli a vérnyomást, ezért napi 2-3 kávéjáról nem kell lemondania a hipertóniás betegnek sem). Legalább tizenöt perccel előbb hagyja abba a dohányzást, öt percig üljön vagy feküdjön. Célszerű, ha a hipertóniás beteg ezeket a körülményeket otthoni mérések alkalmával megteremti.

Ingadozik-e normálisan is a vérnyomás?

  Ismeretes a vérnyomás normális napszaki ingadozása. Értéke éjszaka a legalacsonyabb, s hajnalban, reggel a felébredéskor a legmagasabb. A vérnyomásértékek szellemi vagy fizikai terhelésre, normális esetben is széles határok között mozoghatnak. Sportteljesítmény vagy szexuális aktus akár 200-ra is emelheti a szisztolés vérnyomást.

Mi az a 24 órás ambuláns vérnyomásmérés (ABPM)?

  Az ABPM jelentése: Ambulatory Blood Pressure Monitoring (ambuláns vérnyomás monitorozás) betűszava. Ez egy kis, automatikus, hordtáskaként viselhető vérnyomásmérő készülékkel történik, melyet a betegek 24 órán át viselnek. Programozásuk szerint nappal 20, éjjel 30 percenként mérnek. Így 24 óra alatt mintegy 70-80 mérést végeznek.
  A Magyar Hypertonia Társaság szakmai támogatásának köszönhetően, ez a módszer ma elterjedtebb hazánkban, mint a közismerten jól műszerezett Egyesült Államokban. Az ABPM-el igen sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttünk: nemcsak a vérnyomás természetének felismerésében, hanem a vérnyomás gyógyszeres beállításában, szív-érrendszeri kockázati tényezők, szövődmények felismerésében, megelőzésében is.

 Milyen vérnyomásmérőt használjunk otthon?

  Európai és amerikai ajánlások szerint ma a 24 órás ambuláns vérnyomás monitorozás adatain kívül az otthon mért vérnyomásértékek alapján állítják be a vérnyomást. Célszerű otthonra olyan készüléket választani, amely a karon mér, és a számértéket kiírja (digitális
típus). Nemzetközileg ugyanis a felkaron a könyökhajlatban futó verőéren (az ún. arteria brachialison) mért vérnyomésérték az elfogadható, összehasonlítható.
  A digitális (számjelzést kiíró) készülékek általában könnyen kezelhetőek, megbízhatóak. Az általuk kiírt első szám a szisztolés, a második a diasztolés vérnyomás értéke higanymilliméterben. Harmadikként a monitoron általában a pulzusszám jelenik meg. Az adott beteg számára az adott készülékkel mért adatok önmagukhoz való viszonyítsa, változása a fontos. Érdemes tehát a mért értékeket az időpontokal együtt feljegyezni, s ezen eredményekkel konzultáni kezelőorvosunkkal.

Mi a hipertónia szív szövődménye?

  Leginkább veszélyeztetett a szív. Könnyen belátható, ha a szívnek a magas vérnyomás miatt egy szűkebb, nagyobb ellenállású érrendszeren kell áthajtania a vért, ez terheli szívet. Ezt a terhelést egy ideig maradandó károsodás nélkül viseli, de bizonyos idő után gátlódik a szív elernyedése, s a szívben létrejött nyomásterhelés a szívizmot, esetleg a szívkoszorúereket is károsíthatja. Ez pedig akár szívinfarktushoz is vezethet.
  A szív állapotának felmérésére ma már az EKG-nál sokoldalúbb eszközzel rendelkezünk: ez a szív ultrahang berendezés. Ennek segítségével a mozgásában kétdimenziós képen vizsgálható szív alaki eltérésein túl, egy ún. Doppler eljárással a szívben uralkodó áramlásokról, nyomásviszonyokról is adatokat kaphatunk. Ezekből lehet következtetni a hipertónia okozta szívkárosodás mértékére. Mivel a vizsgálat a beteget nem terheli, ismétlésével követhetjük a gyógyszeres kezelés során a szívkárosító hatás csökkenését vagy megszűnését.

Kezelhető-e a hipertónia okozta szívnagyobbodás?

  Igen. Nagyrészt visszafordíthatóan. A vérnyomásterhelés következtében, ennek mintegy ellensúlyozására a bal kamra falának megvastagodása jön létre. Ez adja például a röntgennel észlelt szívnagyobbodás képét. Ezt a szívultrahang vizsgálat megerősítheti: számszerűen mérhetőek a falak vastagságai, nyomásviszonyok, áramlások. Ha szívultrahanggal már hipertóniás szívkárosodás (cardiomyopathia hypertonica) áll fenn, ez mindenképp gyógyszerrel kezelendő! Ma már több olyan olyan korszerű gyógyszer-csoport van, mely a vérnyomás normalizálása mellett, részben ennek révén, részben más komplex kedvező hatások miatt képes visszafordítani a szivnagyobbodást, vagy megelőzni ennek kialakulását.

Lehet-e nem gyógyszeresen kezelni a hipertóniát?

  Igen, sőt kell is minden esetben, ha hipertónia áll fenn, a gyógyszerszedés mellett is.
  Bizonyos környezeti tényezők megváltoztatásával megelőzhetjük a hipertóniák egy részét. Ilyen például a túlzott konyhasóbevitel és az alkoholfogyasztás. (Sok konyhasót tartlamaznak: száraz hentesáruk, halkonzervek, sajtok, kenyérfélék). Ajánlott a napi 6 gramm konyhasó alatti só-bevitel (összesítve, mindem táplálékra, italra értve).
  A dohányzás és a fizikai aktivitás hiánya és az elhízás is emeli a vérnyomást.
  Persze, ha nincs lehetőségünk (vagy akaratunk) egészséges életmódot élni, akkor legalább méressük vagy mérjük gyakrabban a vérnyomásunkat, s ha ez három különböző időpontban is magasabb 140/90-nél, vegyünk igénybe szakorvosi segítséget.

Okozhat-e merevedési zavart a hipertónia?

  Az 50 év feletti hipertóniás betegeknél mintegy 30 %-ban mutattak ki merevedési zavart. Ennek oka részben az úgynevezett arterioszklerotikus érbetegség, melynek egyik tényezője maga hipertónia. Tehát a hipertónia kezelésével javítható az állapot.
  A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis a hipertónia kezelésére alkalmazott gyógyszerek is okozhatnak merevedési zavart.
  Tehát ha merevedési zavar a hipertónia gyógyszeres kezelés kapcsán lép fel, úgy mielőbb érdemes kezelőorvosunkkal tanácskozni. Szakirodalmi adatok szerint, merevedési zavart okozhatnak a következő, hipertónia kezelésére használt gyógyszercsoportok:
•    béta receptor blokkolók,
•    calcium csatorna blokkolók közül a verapamil típusúak.
•    A vízhajtók közül a thiazidok, a spironolactonok, és a karboanhidráz gátlók.
•    Az ún. centrális alfa2 receptor agonisták.

Meddig kell szednie a gyógyszert a hipertóniás betegnek?

  Egy szóval: élete végéig. Sajnos a hipertónia nem múlik el. Sokan élnek abban a tévhitben, hogy elmúlt a magas vérnyomásuk (mely a hatékony góygyszere kezelés következtében normalizálódott) abbahagyják a gyógyszer szedését. Ez káros, sőt veszélyes is lehet, mert bizonyos gyógyszerek elhagyásakor ún. visszacsapás (rebuond phenomen) alakul ki: igen magasra emelkedhet a vérnyomás, mely szervkárosító hatást is okozhat.

Orrvérzés lehet-e a magas vérnyomás első tünete?

  A közhittel ellentétben az orrvérzések leggyakoribb oka helyi eredetű. Az orrnyálkahártya, értágulatai, sérülése, akár felső légúti vírusbetegség kapcsán is eredményezhet orrvérzést. Ebből a tünetből a hipertónia csak ritkán diagnosztizálható. Ha ismétlődő orrvérzés van, fül-orr gégész szakorvost érdemes felkeresni, természetesen a vérnyomást is mérjük meg.

Szabad-e hipertóniásnak sportolnia?

  Nemcsak hogy szabad, kifejezetten ajánlott. Hetente 3x40 perc olyan testmozgás, mely növeli a szívverésszámot (kocogás, kerékpározás, labdajátékok) vérnyomáscsökkentő hatásúak. Részben kedvezően áthangolják a vegetatív idegrendszert, részben csökkentik a testsúlyt is. A rendszeres dinamikus tréning hatására az enyhe magas vérnyomás normalizálódhat is! Nem ajánlottak azonban a statikus gyakorlatok, mint például a súlyemelés, mert ezek vérnyomásemelő hatásúak.


Dr. Szauder Ipoly
European Cardiologist of ESC
Clinical Hypertension Specialist of ESH
www.kardiocenter.hu