Általános jellemzők:

Alvási apnoe alatt azt értjük, hogy a légzés 10 másodpercnél hosszabb időre megszűnik az alvás folyamán. Ennek következtében az alvási apnoeban szenvedő beteg másnap fáradt, aluszékony, egyhangú környezetben, például tévénézés során elalszik. Leggyakoribb formája az ún. obstruktív apnoe, amely során a légzőizmok megfelelően működnek, viszont a felső légutak területén valamilyen okból kifolyólag nem tud a levegő szabadon áramlani. Hajlamosító tényező lehet erre valamilyen anatómiai akadály (pl: megnyúlt szájpad, túl nagy mandulák), az elhízás, bizonyos tüdőbetegségek, a dohányzás, vagy túlzott alkohol,  illetve altatószer fogyasztás.

Tünetek:

Nappali aluszékonyság, fáradtság jellemzi, egyhangú környezetben az illető elbóbiskol például autó vezetés közben, fokozva ezáltal a közúti balesetek előfordulási gyakoriságát. Az éjszakai panaszokról általában a hálótárs számol be, a beteg úgy néz ki álmában, mintha meg akarna fulladni. Az apnoes periódusok oldódását hangos horkantás kíséri, a beteg éjjelente erőteljesen horkol, ami hosszútávon párkapcsolati problémákat is okozhat. 

Patomechanizmus:

Az illető elalszik, a felső légutak izomzatának tónusa csökken, aminek következtében légúti elzáródás jön létre ezáltal nem jut levegő a tüdőbe. 10-20 másodperc múlva felületesebb alvás fázisba jut, ennek hatására a az izomtónus megnő, az apnoe ezáltal oldódik. Az oldódás után azonban ismét mélyebb alvásfázis következik, így ismét létrejön az apnoés periódus feltétele.

Szövődmények:

Az éjszakai apnoés szakaszok komoly szövődményekkel járnak: a csökkent oxigénszint és az emelkedett széndioxid szint állandó légzési erőlködést okoz, ami hosszútávon magas vérnyomásbetegséghez, szívritmus zavarhoz vezet, mindezek következményeként pedig fokozódik a stroke (szélütés) kockázata is.

Terápia:

Többnyire jól kezelhető betegség, enyhe esetben elegendő lehet az életmód változtatás (fogyás, dohányzás, alkoholfogyasztás, nyugtatók abbahagyása). Első választandó eszközös kezelés az ún. CPAP (continuous positive airway pressure), egy orrmaszk, amely egy állandóan pozitív nyomást biztosító készülékhez kapcsolódik megakadályozva ezzel a légutak összeesését a belégzés során. Súlyosabb esetben pedig az ún. BiPAP (bilevel positive airway pressure) jön szóba, ami abban különbözik csupán a CPAP-tól hogy csak belégzéskor biztosítja a pozitív légnyomást.

Tünetek: légzésszünet, légúti szűkület, légzési elégtelenség, légzési zavarok, horkolás, horkantás, álmosság, fáradékonyság, elbóbiskolás, felületes alvás,