Magyar név - Ostorgiliszta-betegség
Orvosi név - Trichuriasis
BNO kód - B79

Az ostorférgesség (trihuriázis) a belekben zajló fertőző betegség, melyet egy fonalféreg, a Trichuris trichiura okoz.

Az ostorférgesség igen gyakori kórállapot, főként a szubtrópusokon és a trópusokon fordul elő, ahol a rossz közegészségügyi viszonyok és a meleg, nedves éghajlat megteremti a Trichuris peték éréséhez szükséges feltételeket a talajban.

Az ember akkor fertőződik, amikor a földben inkubálódott petéket tartalmazó ételt vesz magához. A lárvák a vékonybélben felhasadnak, a vastagbélhez vándorolnak, és fejüket a bélfalba fúrják. Mindegyik lárva körülbelül 11 cm hosszú gilisztává fejlődik. A peték a széklettel ürülnek.

Panaszok, tünetek és kórisme

Panaszok, például hasi fájdalom és hasmenés akkor jelentkeznek, ha nagyszámú giliszta van jelen a vastagbélben. Ha valakiben rendkívül sok van, elhúzódó hasmenése, súlyvesztése, bélvérzése és vérszegénysége lehet. Olykor a végbél a végbélnyíláson át előesik (rektális prolapszus), elsősorban súlyosan fertőzött gyermekekben.

Az orvos akkor jut a trihuriázis kórisméjéhez, ha a mikroszkóp alatt vizsgált székletmintákban meglátja a jellegzetes hordó alakú petéket, vagy esetleg amikor kifejlett gilisztákat figyel meg vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) során.

Megelőzés és kezelés

A megelőzés alapjai a tiszta WC-k, a kellő személyi higiéné és az, hogy mindenki kerülje a mosatlan zöldségeket. Hatékony az albendazol vagy a mebendazol, de terhes anyákban nem alkalmazhatók, mert káros hatásuk van a magzatra.